Grenouille kinyújtott lábbal ült a farakáson, hátát a kunyhó falának vetve, szemét lehunyva, mozdulatlanul. Nem látott, nem hallott, nem érzett semmit. Csak a fa felszálló illatát érezte, amint a tetõ alatt, mint egy burában, megállt. Itta ezt az illatot, megittasult tõle, beleivódott az illat a pórusaiba, maga is fává lett, valóságos fabábuvá, úgy hevert a fakupacon, mint egy Pinokkió, mint egy hulla, míg hosszú idõ, talán egy fél óra elteltével végre kinyöszörögte a "fa" szót. Mintha fülig telítõdött volna a fával, mintha már a torkáig érne a fa, mintha a hasa, a torka, az orra is túltelítõdött volna a fával, valósággal kiöklendezte a szót...
| 1. | Tihany - az ezer arcú (8.42) |
| 2. | Balatonfüred - feketén-fehéren (8.33) |
| 3. | Veszprém - a hét domb városa (8.23) |
| 4. | Seychelle - édenkert az óceánon (8.19) |
| 5. | Hawaii - mindent egy helyen (8.17) |
| 6. | Róma, mindörökké (8.13) |
| 7. | Amszterdam - Észak Velencéje éjszakánként vad táncot jár (8.10) |
| 8. | Kili-Kili - Kilimandzsáróóó! (8.10) |
| 9. | Firenze - a reneszánsz dolce vita (8.10) |
| 10. | London - What's the weather like today, Sir? (8.09) |










Fórum hozzászólások