Ha teljes pompájában szeretnék látni Ausztria vallási központját, jól teszik ha mihamarabb felkeresik, mert napokkal ezelőtt egy átfogó rekonstrukció munkálatai kezdődtek meg: a következő tíz év alatt a Stephansdom külső homlokzatát megtisztítják a szennyeződésektől. Az első ütemben – cirka négy éven keresztül - a nyugati homlokzat felújítását végzik el. Eltávolítják a szobrokat, melyeket egy műteremben alaposan letisztítják és restaurálják. A nyugati homlokzaton kicserélik a XII. és a XIII. századból fennmaradt köveket is. A toronysisakot szintén megszabadítják a káros lerakodásoktól, a kettős sassal és kereszttel ékesített, aranyozott gömböket újra bearanyozzák. A mintegy húsz millió euróra rúgó költséget az osztrák állam, Bécs városa és adományok fedezik.

Nem ez az első nagyszabású korszerűsítés, melyen az épület átesik. A Szent István Székesegyház 1147-ben épült, román stílusban. A ma is látható gótikus csodává IV. Rudolf 1359-ben alakíttatta át.

A templom méretei elképesztőek: hossza 101 méter, a főhajó belmagassága pedig 28 méter. Két torony ékesíti, melyek közül a déli 137 méter magas, míg északi társa, a Sas torony csupán 60 méter. Eredetileg ikertornyoknak készültek, ám az északi torony építőmestere Hans Puchsbaum - a fáma szerint - a gyors elkészülés reményében lepaktált az ördöggel. Állította, hogy többé szent nevet nem ejt ki a száján. Ígéretét azonban megszegte, ezért a sátán büntetésül a mestert a toronyból a mélybe taszította, így az építkezést nem tudta befejezni. A Sas torony aprócska voltát ellensúlyozandó, ide helyezték el a város legnagyobb harangját, a Pummerint. Eredetijét az 1683-as sikertelen ostrom után visszavonuló törökök által hátrahagyott 180 ágyúból öntötték. Ez a harang 1945-ben lezuhant a toronyból, amikor tűz söpört végig a dómon. Később a régi felhasználásával új és még nagyobb harangot öntöttek, mely mai is zúg a harangtoronyban.

Ha pazar kilátásra vágyunk, érdemes megmászni a déli torony "csupán" 347 lépcsőjét. Letekintve garantáltan felemelő érzésben részük. Túl azon, hogy lábaik alatt hever majd az öreg és varázslatosan szép bécsi belváros, igazán közelről megcsodálhatják a dóm színes mázas cserépből kirakott tetejét, és a homlokzat aprólékos munkával faragott díszeit.

A dóm egyedülállósága, valamint a sok ezer kis részlet, amelyekből felépül, művészettörténeti és építészeti kincsek tárházává teszik az épületet.

A Stephansdom számos látványossággal szolgál. Ilyen akár a Püspök kapu, amelyen át hajdan csak a nők léptek a székesegyházba, vagy a Singer-kapu, ahonnan pedig a férfiak juthattak be a templomba. A főbejárat díszes kapuzatát Óriáskapunak keresztelték anno - talán nem véletlenül.

Mindenképpen említésre méltó Kapisztrán János kültéri szószéke is. A szószék - melyet a törökök felett aratott 1456. évi győzelem után emeltek - a szentély északkeleti külső falán található. A hagyomány szerint innen buzdította városlakókat és a katonákat Kapisztrán János a török elleni harcra. A szószék feletti 18. századi barokk szobor a szentté avatott Kapisztránt ábrázolja, amint diadalittasan egy halott török harcosra lép.

A dóm számos, évszázadok során felhalmozott műalkotást is rejteget. Kezdjük az ismerkedést mindjárt Pilgram szószékével, melyet a „nép szája” egyszerűen csak "ablakból kukucskálónak" nevez, mert az alkotó saját magát is megörökítette, méghozzá a lépcső alatti "ablakban" leskelődik. A dóm belsejének további nevezetességei közé tartozik: a Szűz Mária és Krisztus életének mozzanatait megjelenítő Wiener Neustädter-oltár, az orgonaláb, mely ugyancsak Pilgram mester munkája és melyen ismételten egy önarckép látható, a kápolna oltárán a megfeszített Jézus szobra, ami a legenda szerint emberi szakállt visel, mely még mindig nő. A Baldachin a Máriapócsi Madonnával kép 1679-ből származik, mely a szóbeszéd szerint könnyeket hullatva segítette győzelemre Savoyai Jenő seregeit.

Az északi torony alatt lépcsők vezetnek le a tér alatti katakombák szerteágazó folyosóiba. Itt nemcsak bécsiek ezreinek csontvázai nyugszanak, melyeket a Szent István-temető felszámolásakor ide hoztak, hanem itt helyezték el a megboldogult Habsburgok urnáit is a császári kriptában.

Mindamellett, hogy a Stephansdom elvitathatatlan kulturális jelentőséggel bír, rendeltetése szerint elsősorban templom. Hétköznapokon hét, vasárnaponként tíz istentiszteletet tartanak. A dóm hétfőtől szombatig 06.00 és 22.00 óra között, vasárnap és ünnepnapokon 07.00 – 22.00 óra között látogatható.