Száraz tények
Vagy mégsem?
Szavazatoddal Te is befolyásolhatod, hogy ez a cikk bekerüljön-e a Kihagy6atlanok névsorába!
- Nincs emberi egyenlőség. Csak emberi különbözőség van, doktor úr. De az árgyélusát - dühítette magát mesterségesen a szenvedélyes vitatkozók módjára -, mindig voltak urak, és mindig voltak szolgák. Ez mindig így volt, és mindig így lesz. Punktum. Ezen mi nem változtathatunk. Hát csak maradjanak ők a cselédek.
Megnyugtató olyan könyvet olvasni, mint az Édes Anna, mely arra hívja föl a figyelmet, hogy emberként lehet és kell élni, de az emberség megcsorbítása elleni tiltakozásra okvetlenül szükség van. S ha ezt a könyvet olyan kivételesen magas színvonalon tárják elénk, ahogyan azt csak Kosztolányi tudja, akkor az olvasás az esztétikai érzék ajándéka. Kosztolányi nézetrendszerét a létezés erőteljes élménye határozza meg, az ember kétségbeesett és büszke élni akarására döbbent rá, életöröme a haláltudat szorításában kristályosodik ki, tisztán, szomorúan és emberségesen.
Az Édes Anna, mely a szerző utolsó regénye, az úr és cseléd viszonyát állítja középpontba, ezen keresztül ábrázolja az emberi kapcsolatok sivárságát, a társadalmi élet felszínességét egy történelmi szempontból is felemás korszakban, az őszirózsás forradalom és a Tanácsköztársaság idején. A balatonfőkajári parasztlány, később krisztinavárosi cselédlány, a kommün után kerül a magas rangú, méltóságos Vizy család szolgálatába. Mintacseléddé válik, majd kilenchónapnyi tökéletes szolgálat után brutálisan meggyilkolja gazdáit. A történet ennél nyilván sokkal összetettebb, a gyilkosság előzményeként szóba jönnek a becsületes lány lelkének freudi szemszögű indítékai is, de figyelembe kell venni azt az író korában megfogalmazott irracionális motívumot, mely szerint vannak olyan cselekedetek, melyek kívül esnek a jogi vagy etikai kontroll határain. A személyiség történéseinek kiszámíthatatlanságát, az olyan reakciókat, melyeknek nincs különösebb oka, mégis az élet felforrósult pillanatait jellemzik. Szűcs-Búzási Ágota