Az óvárosi részen a régi Shanghajos filmekből ismert utcákat találjuk, amelynek többszázéves épületei, sárkányos szobrai közepette élvezhetjük a tudatosan összerakott, fengshuis békét. Rengeteg gondozott kis parkot találunk errefelé. A kertművészet a kínai kultúra fontos részét alkotja. A nyugalom gondosan megtervezett, festői kis szigeteiben, a zen kertekben, a sziklák, kövek, kis tavak, bambusz, apró bokrok, a fák, a fahidak, patakok elhelyezése, de még a gereblyézés iránya is jelentéssel bír. A parkokban reggelente sokan thai chi–znek. Mintha megállt volna az idő. A kínaiak azt tartják, hogy a sárkányok és az oroszlánok szerencsét hoznak. Ezért díszítik ezeknek az állatoknak a szobraival az épületeiket, tárgyaikat.

Szemben, a másik parton örült iramban zajlik az élet. Nyoma sincs a nyugalomnak. Pezseg, rohan, folyamatos pulzálásban, növekedésben van. Észvesztő tempót diktál. A városban egymást érik az építkezések, a teljes infrastruktúrát modernizálják. A világ nem győzi csodálni a "világ legnagyobb építkezését", a rizsföldekből néhány év alatt kinőtt "kínai Manhattant", az elképesztő gyorsasággal fejlődő Pudongot. Pudongban tíz éve még rizsföldek és zöldségeskertek voltak.

Sanghaj a Kelet-Kínai-tenger, a Csendes-óceán melléktengere partján fekszik. A város ma – Hongkonggal versenyben – Kína gazdasági és kereskedelmi központja, az ország legnagyobb kikötője. Itt készül a legtöbb Kínában értékesített műszaki cikk is. A város, jelenlegi gazdasági mutatóit tekintve, a legnagyobb és legfejlettebb Kínában. Az 1990-es évekig Kína adóbevételeinek 70%-a, de a reformok után is a 20-25%-a a városból származott. Lakóinak száma a 2000-es népszámláláskor 16,738 volt. Az országban elsőként itt épült nyugati stílusú bevásárlóközpont, amelyekből mára rengeteg van a bevásárló utcában, a Nanjing úton. Sanghaj ad otthont 2010-ben majd az EXPO-nak.

A városban több mint ezer autóbuszjárat és 4 metróvonal működik. 2004. január 1-jén itt nyílt meg a német Transrapid cég fejlesztéseként a világ első működő mágneses függővasútja is, amely mindössze 8 perc alatt tesz meg 30 kilométert. 2003 nyarán kezdték meg a város déli részén a világ leghosszabb, 36 kilométeres hídjának építését, melynek tervezett építési költsége 1,42 milliárd amerikai dollár. A híd befejezése 2008-ra, átadása 2009-re várható. Pudong „leg”-jei ezzel nem érnek véget. A Huangpu folyó partján találjuk a világ harmadik legmagasabb tévétornyát, (468 méter magas), mely a csodás "Kelet Fénylő Gyöngyszeme" nevet viseli. A folyó alatt van egy kis "csatorna", amin keresztül el lehet jutni a toronyhoz. Az első három szint látogatható. Az elénk terülő látvány gyönyörű, bár a kilátás nem mindig zavartalan, mert a városra rátelepedő szmog beszürkít mindent. A csupa üveg, csupa acél felhőkarcolók tengeréből is kiemelkedik a világ harmadik legmagasabb épülete (420,5 méter magas, 88 emeletes), a Jinmao torony, amelynek felső 35 emelete a világ legmagasabb szállodája.

A hatalmas ipari fejlődés és gazdasági nyitás mellett a sanghajiak szinte mániákusan őrzik identitásukat. Egymás között most is a régi, sanghaji nyelvjárást (a wu nyelv egyik dialektusa) használják, bár a hivatalos nyelv a mandarin. A sanghajiakat Kína többi részén arrogánsnak és idegengyűlölőnek tartják, mindeközben csodálják őket precízségük és sikerességük miatt. Az tény, hogy a legtöbb helyi tudomást sem vesz a tanácstalanuk keringő utazókról. Nem segítenek. Ha tanácsra, útbaigazításra van szükségünk, próbálkozzunk inkább a nem kínainak látszóknál. Viszont a legszebb kínai nők itt élnek.

Nem tudom nem megemlíteni, hogy az első automobil 1901-ben jelent meg a város utcáin. Nem is ez az érdekes, hanem az, hogy tulajdonosa, bizonyos Leinz úr, állítólag magyar volt.

Az 1930-as években Sanghaj arculatának egyik meghatározó építésze szintén magyar volt. Hudec László Sanghajban 65 épületet tervezett: kórházat, templomot, színházat, mozit, egyetemet, lakóházakat. A század első felének legmagasabb sanghaji épülete, az 1934-ben épült, 83,8 méter magas, 22 emeletes Park Hotel , mely akkoriban egész Kelet-Ázsia legmagasabb épülete volt, szintén Hudec munkája. Már csak nosztalgiából is illik megkeresni.

Sanghaj egyik csodája a Bund - neve kiépített partot jelent - ami a Huangpu folyó partja mellett, másfél kilométer hosszan elhelyezkedő, 52 épületből álló "komplexum". Az épületek különböző stílusban épültek: gótikus, barokk, román, klasszicista és reneszánsz. A Bund volt Shanghai politikai, gazdasági és kultúrális központja évszázadokkal ezelőtt.

Ha már a hagyományokat említjük, a kalandos kedvűek felkereshetik a Hujlo negyedet. A „bűnös városrész” hajdan a gésák és az ópiumárusok kedvelt helye volt.

Sanghajban járva nem mulaszthatják el felkeresni az óvárosban található, 1559-ben létrehozott Jü Jüan Kertet, a szépséges, 20.000 m2-es sziklaparkot, 5 miniatűr tájegységével. Az Örömök kertjében egy tavacska közepén egy festői szépségű teapavilon áll, melyet csak cikkcakk alakú hidakon lehet megközelíteni. Ez a béke szigete. Nem csak azért mert elbűvölő, hanem mert a hiedelem szerint a Gonosz lelkek csupán egyenes irányban tudnak mozogni, így ide sosem jutnak be. A kertet nagy gonddal őrzik és ápolják. Egyszerre csak 2500 személy látogathatja. A városban számos megtekintésre érdemes templom található, hogy ezek közül melyiket és mennyit nézünk meg, az az itt eltöltött idő függvénye is. Ajánljuk azonban a híres Jáde Buddha-templomot. Azért kapta ezt a nevét, mert egy jádéből készült Buddha-szobrot rejt. Ami viszont tényleg kihagyhatatlan, az a Sanghaj Múzeum. Akik nem szeretik a múzeumokat azoknak is érdemes felkeresni, mert a kiállított tárgyak azon kívül, hogy érdekesek, szépek, gignatikusak is helyenként. A tibeti és a Guizhou tartományból származó maszkok egyszerűen lélegzetelállítóak.

Ha kedvelik a cirkuszt, akkor érdemes jó előre jegyet foglalni a Sanghaj cirkusz valamelyik előadására. Olyan élményben lesz részük, amelyet nem egyhamar felejtenek el. Az akrobaták övek, biztosító kötelek nélkül ugrálnak több méter magasan helyezett mókuskerekeken, karikákon. És a gumiemberek, a hajlékony akrobaták show-it végignézve fel sem foghatjuk, hogy hova tették a csontjaikat.

Ajánlott a városban este is körülnézni, a fantasztikusan kivilágított épületek és felhőkarcolók látványa egyedülálló. Ilyenkor érdemes a folyón végighajózni, ahol az egész város éjszakai pompájában tárul elénk.

Sanghaj színes városa számtalanszor váltott arculatot történelmének hosszú évei alatt. Egy álmos kis halászfaluból vált a népek nemzetközi olvasztótégelyévé. “Kelet Párizsa” ellenállhatatlanul vonzza a turistákat.